2013. december 31., kedd

Köszönet :)

  Sziasztok.! :)

Szerteném megköszönni nektek ezt a sok jót.! :)  2013. December 14-én kezdtem a blogot és nem gondoltam volna hogy fél hónap alatt ekkora sikere lesz :) Nagyon köszömöm a sok jó, bíztató kommentárokat és, hogy érdekel titeket a folytatás :)  Igyekszem a részeket hamar megírni.! :)

MINDENKINEK SIKEREKBEN GAZDAG BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNOK.!! :* :)


2013. december 29., vasárnap

A Megmentőm (2)

Nagyon jól tudta hogy nem szeretnék mégegyszer belemenni ilyen internetes kapcsolatokba.
Egy keddi napon nem volt valami bőbeszédű. Elszomorodtam, mert azt gondoltam, hogy ennyire unalmas lennék? Rákérdeztem mi a baj. Jött a meglepő és eddig nem is sejtett válasz: "Az van hogy szerintem túl fiatal vagy hozzám." Ezen nagyon felkaptam a vizet! Vissza akartam irni, hogy csak 1 év , 4 hónap különbség van köztünk, de nem tettem. Sajnos nem úgy értette ahogy én gondoltam. Azt mondta, hogy én nem tudnám megadni neki ami neki már kell. Mi kellhet neki 15 évesen? Jó szerintem sejtitek! Aki ebből még nem jött volna rá, igen,  a szexről beszélt. Én 14 évesen még nem akartam megtenni,mert tudom hogy mit mondanak azokra a lányokra akik ennyi idősen elveszítik, RIBANC meg PICSA. Mivel engem mindenki úgy ismer hogy, egy lázadó, szavából nem engedő lány vagyok ezért  az a hírnevemnek sem tenne jót, hogy PONT ÉN (!!) ÉN az a lány aki látszólag kemény és szívtelennek tűnik ennyi idősen már elveszítette. De nem akartam elveszíteni ŐT. Megkérdezte, meddig kéne várnia? Mivel még nem csókolóztam legalább 1 év.  Egy lány miatt addig nem képes várni. Én.. én.. akkor nem tudom hogy mit szívtam (semmit) de azt válaszoltam neki vissza, "Lefekszem veled.! De csak ha összejöttünk és látom rajtad hogy igazán szeretsz és velem akarsz lenni." Azért nekem nem mindegy hogy kinek adom oda magam. Ő szívtipró, kibaszottul (elnézést másogy nem tudtam kifelyezni) izmos, vízilabdás , és a leghelyesebb szőke, zöld szemű srác akit valaha láttam!! Már akkor ellopta a szívemet. Nagynehezen belementem a dolgokba. Bíztatott, hogy jó lesz és vigyázni fog rám.
Megbeszéltünk egy talit 12.13-a Péntekre. Csak egy kicsit vagyok babonás, de éreztem hogy nem fog belőle valami jó kisűlni.

2013. december 24., kedd

A Megmentőm (1)

Esküszöm ennél rosszabb hetem nem is lehetett volna. Csalódással, és kiszúrásokkal telt. de ami engem szívendöfött az eléggé dúrva volt. Mivel,  nagyon szeretem az exemet, még mindig én hülye rámentem az adatlapjára és megláttam hogy



                                                 *KAPCSOLATBAN VAN*


Ezt az érzést nem kívánom senkinek.!!!!!! Mint hogy ha szíven szúrtak volna egy.. egy.. nem akarom azt mondani hogy késsel mert az túl enyhe kifelyezés. Inkább rotációs kapával.. de ez meg lehetetlen.. jó mindegy :D . A lényeg hogy az érzést nem kívánok senkinek. Sírtam, bőgtem, ordítottam. Apukám nem tudta hogy mi bajom van.. nem is tudhatta.  Természetesen jó  Zora stítusba gratuláltam nekik, szmájlikkal meg minden de belül.. háth. gondolhatjátok.. ! Szép lassan elhatalmasodott bennem az öngyilkossági gondolat! Szörnyú volt. Azt hittem hogy nekem sohasem leszenk ilyen gondolataim.. és hogy erős lehek meg erősebb vagyok az ilyen gondolatoknál.. de Nov. 27-én  kiderült hogy NEM! Akkor értettem meg igazán az öngyilkosokat.. Nem az öngyilkosság hülyeség, hanem valakit úgy tönkretenni érzelmileg és lelkileg hogy az öngyiséget gondolja az egyetlen megoldásnak.! De az a szerencsém hogy van 7.000 (!!!)  NEM ÍRTAM EL, 7.000 ismerősöm akik segítettek♥♥ és az elmondhatatlan hogy én ezt hogy köszönöm nekik (Mind Directionerek) . Mindenki azt mondta hogy ha ilyen hamar túllépett rajtam akkor nem is szeretett,  ha rögtön keresett mást akkor se szeretett, ha másodszori próbálkozásra se fogadott vissza akkor NEM ÉRDEMEL MEG! Persze akkor hülye fejjel nem hittem el mert MONDANI MINDIG KÖNNYEBB. De amikor már az a bizonyos 7.001. ember mondta akkor már keztem megérteni hogy talán hinni kéne az előtte levő embereknek is. Ez az ember más volt.. , más volt mint a többi. Bejelölt! Én látszatból ismertem, arrol a bizonyos kézimeccsről. Ő is Kadás volt.  Kérdezgette a koromat, hogy hol lakom, sportolok-e valamit. Rendesnek tűnt. Aztán elkezdtünk kicsit mélyebb dolgokról beszélni. Megkérdezte hogy milyennek gondolok egy kapcsolatot.......


( TO BE CONTINUED.!!! ......  (FOLYTATJUK) )

2013. december 18., szerda

Szeptember-Ortóber (2)

Annyira kétsébe voltam esve, hogy nem látja hogy nélküle is boldog vagyok, másnéven azt akartam hogy féltékeny legyen, ezért azon a Facebookos oldalon, ahol főadminisztrátor vagyok az egyik legjobb barátom mellett kértem kölcsön egy Fake (kamu) profilt és bejelöltem rajta. Tudom, kicsit gyerekes, de megnézném hogy ti mit csináltatok volna az én helyemben! Eldumáltam vele és kiderült hogy félreértett mindent. A szakítós szövegemben benne volt egy olyan, hogy "a Fitnes az életem" ami igaz is! De ennyire nagy hangsúlyt akkor sem kellett volna erre az egy mondatra fektetni! Kiderült hogy még én voltam a szemétláda hogy szakítottam vele.! -.-"  Már ne haragudjon meg a világ de én szereTTem. (direkt van kighangsúlyozva a két t-betű) 3 órával amiután dobtam ráírt az egyik haveromra hogy "Tetszel! Járunk?" Habár nem ezekkel az szavakkal de eléggé ki lehetett szűrni belőle hogy mit is akar valójában.
                                             *KB. 2 HÉTTEL KÉSŐBB*

Megláttam egy olyan feliratot az adatlapján, hogy  "ESKÜSZÖM ÖNGYILKOS LESZEK"
gondolhatjátok hogy ilyenkor mit érezhet egy lány amikor elveszti a szerelmét.! Ráírtam és minden erőmmel amit csak chatben tudtam tükrözni segíteni próbáltam neki! Kevés sikerrel.


2013. december 15., vasárnap

Szeptember-Október (1)

Szept.: Elkezdődött a suli. Mindenki nagyon parázik a felvételitől főleg én, mert nem vagyok valami jó tanuló.
A Szeptemberek még nem annyira vészesek. Még kevés a tanulnivaló és csak ismételünk.
A hónap vége fele szinte az egész osztály elment Londonba, csak 6-an maradtunk. Ekkor még nem tudtam mi vár rám.

Okt.:  Életem legjobb hónapja lehetett volna, de sikeresen és szokás szerint elrontottam mindent.
          Na, de kezdjünk mindent a legelejéről, úgy kezdődött hogy 2013.05.26.-a fiú kerületi kézilabdameccs (amita sulim nyert és a suliba is rendezték :33 ) és.. ő egy másik suliba járt. Az egyik haverral megtudtuk, hogy hogy hívják és zavarás képpen elkezdtük a nevét mondogatni meccs közben meg ilyenek. Aztán lement a meccs meg minden, kész megnyertük. (ami nem volt meglepő :DD ) Aztán nyáron, meg azt furcsáltam hogy gondoltam rá és nem felejettem el a nevét.! Szeptemberben anyukám munkahelyén volt egy ilyen családi nap és azt hittem hogy őt láttam vagy őt is láttam, nem tudom. Fogtam magam és még aznap amikor hazajöttünk, rákerestem és bejelöltem Facebookon. Aztán eltelt 2 hét és látom h kapcsolatan van valami Timyvel és én azt hittem helyben elpatkolok, felrobbanok vagy kidobom a gépem az ablakon. 2-3 nap utan szakitott vele.. aznap amikor szakitottak a lánnyal belajkoltam a profilképét és még szintén aznap rámírt, és likeolta 64 fényképemet és posztomat. 10.05-én elkeztunk dumcsizni, kb. két óra után megkérdezte tolem h bejovok-e neki és hogy járnék-e vele.. hát én természetesen igent mondtam es igy 10.05-én voltunk már egy páros. Jólvan, öszzejottunk meg minden és aztkövető kedden volt az osztályomnak focikupa döntő és kb. 4-kor volt vége és eljött értem *o* amikor megláttam olyan, olyan, *Aztakurva!!! Ő AZ EGYÉM??* érzés támadt fel bennem aztán megöleltem és basszus annyira jó volt a labam is beleremegett *-* aztan sétáltunk meg minden.. ezután anyum észrevette hogy később értem haza és (tudta hogy a sráccal voltam) megkerdezte h konkrétan mit beszélgettunk.. tudom h az anyám de mi köze hozzá?? és ez annyira felidegesített és már nem akartam anyámat halgatni ezért kénytelen voltam egy szerdai napon szakítani vele amit azóta is már vagy 2.000.000.000x megbántam és szakitás utan 3 nappal bocsánatot kértem tőle de nem fogadott vissza.. aztan rá 3 órara szt mondta az egyik legjbb barátnőmnek, hogy tetszik neki és A HULYE PARASZTOK URAM ISTEN -.- mitcsináltak, már nem tudom kik de bejelölték az exemet és kérdezgették meg minden, és ezért letiltott, mert azt hitte hogy én kértem h jelöljék be.. -.-" . Amikor letiltott kétségbe voltam esve de nem tudom hogy miért. Valami olyasmi volt a fejembe, hogy *Ha nem látja, hogy nélküle is boldog vagyok akkor nem tudom mit csinálok!* Mert ő boldog volt nélkülem én meg majdnem... hát.. kimondani is nehéz mit csináltam volna magammal!..

Az a bizonyos meccs

Május volt..  meleg, de borús nap.  Az iskolám  inmár 3. éve rendezte a Tavaszi Kézilabdameccset.
Ez számomra nem csak egy kézilabdameccs nézés volt. Később ki fog derülni...

2013. december 14., szombat

A kezdet.

Hahii:) a nevem Zora. Jelenleg 13 éves,  általános iskolában az utolsó évemet húzó diáklány vagyok!
A problémáim már 5. osztályos koromban megmutatkoztak bár nem sokat foglalkoztam velük.
Alsóból felsőbe felkerülni elég nagy változást okozott. Új tanárok, új környezet megismerése, és megmondom nem nagyon tudtam a tempót tartani.
Kisfelsős koromban nagyon "buta" lányka voltam. Azt hittem hogy én 5.-es létemre járni fogok 8.-os fiúkkal.. (jó ezt inkább nem részletezném).. amikor elballagtak halványlila gőzöm nem volt aról, hogy mit fogok kezdeni magammal annyira "szerelmes" voltam akkor 3 srácba hogy az elmondhatatlan. Legalább is akkor nem tudtam volna elmondani, de mára már hidegen hagy mindegyikőjük!
6. osztályban nem mertem beteg lenni mert hátha visszajönnek a volt osztályfőnökükhöz, aki mellesleg nagyon jófej tanárunk:)) látogatóba. xD. Jött a hetedik osztály, és egy újabb srác akire ma már nem szívesen emlékszek vissza mert aki gúnyba veszi a nevemet az a szememben kevesebb mint egy hangya!! Vele jártam kb. 1 napot! (jó sok mondhatom :D ) De én szakítottam vele és 8 hónapomba tellett hogy el tudjam felejteni!
Végre 8. osztály.!! A napokban kezd elegem lenni a suliból! A tanárok azt hiszik hogy mi vagyunk a hülyék de mindegy erre most nem szeretnék kitérni!  ÉÉÉÉÉS.. innentől kezdődik az én Real Life-om remélem tamúlságos lesz! :)